Ahogy megérkezik a tél és a nappalok rövidre zsugorodnak, valahogy mindannyian egyre inkább a fényt keressük. A melegségét, a jelenlétét, a reményét. Ebben a keresésben pedig van egy különös, évszázados szimbólum, amely minden évben újra és újra utat talál az otthonokba: az adventi koszorú.
Az adventi koszorú története egészen a 19. századi Németországig nyúlik vissza, ahol egy hamburgi lelkész, Johann Hinrich Wichern döntött úgy, hogy valami kézzelfogható jelképet ad a rászoruló gyerekeknek. A város szegény negyedében működő árvaházban a gyerekek napra pontosan kérdezgették, mennyi van még karácsonyig. Wichern egy nagy fából készült kereket függesztett a mennyezetre, rajta pedig 24 gyertyát helyezett el: minden hétköznapra egy kicsit, minden vasárnapra egy nagyot. Ahogy múltak a napok, egyre több fény gyúlt fel a teremben, és a gyerekek számára a várakozás valódi, látható élménnyé vált.
Később a koszorú egyszerűsödött, a hétköznapi gyertyák eltűntek, és maradt a négy vasárnapot jelölő láng. A fából készült kerekek helyét pedig lassan átvette a fenyőágakból font koszorú, amely egyszerre idézi a természet örökzöld frissességét és a kör végtelenségét — azt az ígéretet, hogy a sötétség után mindig érkezik fény.
Bár a hagyomány tájegységenként változhat, a legtöbb helyen négy üzenet köré fonódik a gyertyák jelentése. Advent minden vasárnapja egy lelki állomás, egy kis lépéssel közelebb a karácsony csöndes születéséhez.
Az első gyertya – A Hit gyertyája
Az első gyertya meggyújtásakor valójában nem a karácsonyt, hanem a remény kezdetét ünnepeljük. A hit arra emlékeztet, hogy akkor is létezik fény, amikor még nem látjuk. Hogy van út, akkor is, ha épp a leghosszabb az éjszaka.
A második gyertya – A Remény gyertyája
A második láng már nemcsak azt mondja: „lesz majd fény”, hanem azt is: „úton vagyunk felé.” Ez a gyertya a megújulás, az újrakezdés, a béke és a csendes bizakodás jelképe.
A harmadik gyertya – Az Öröm gyertyája
A rózsaszín gyertya különleges helyet foglal el a koszorún. A gyújtás vasárnapját Gaudete vasárnapnak nevezik – ez az advent derűsebb szakasza, amikor kicsit fellélegezhetünk. Az öröm itt nem hangos ujjongás, inkább a szív mélyén megbúvó hála: annak a felismerése, hogy a fény már közel van.
A negyedik gyertya – A Szeretet gyertyája
Az utolsó gyertya a legcsendesebb, mégis a legerősebb üzenetet hordozza. Ez már a beteljesedés pillanata: a szereteté, amely nem harsány, nem feltűnő, nem feltételekhez kötött. Ez a láng készíti elő a karácsony legbelsőbb értelmét.
